Arany - Ékszer

Aranyékszerek

Tudjuk, hogy már az őskorban is viseltek az emberek ékszereket, mind a nők, a férfiak és a gyermekek is.
Az ősember hiedelemvilágában az amuletteknek és a talizmánoknak szerencsehozó szerepe volt. Az elejtett állatok fogait, agancsait viselve hitték, hogy az állat ereje és bátorsága rászáll viselőjére. Úgy gondolták, hogy az amulettek megvédik őket a következő vadászat alkalmával, a talizmánok pedig segítik őket az állatok elejtésében.
Az első, kezdetlegesek állati csontokból, kagylókból, csigákból, növényekből készültek. Ezeknek elsősorban mágikus jelentése volt az ősember számára. Voltak olyan ékszerek, amelyeket a fájdalom legyőzésével, bátorsággal érdemelték ki viselőik.
A mágikus erőben vallott hit a mai napig az emberek tudatában él. Sokan szívesen vásárolnak és viselik az asztrológiai köveket.
Később, az ókorban már nemesfémekből, zománcokból, drágakövekből készítették őket az emberek. A fémek hatalmas értéket képviseltek, csak az uralkodó családok birtokában voltak ilyen anyagok. A halottkultuszban is fontos szerepet játszott, hiszen halottaikat az ékszerekkel együtt temették el, így maradtak meg leletek formájában az utókor számára. Hitük szerint azok szelleme tovább él.
Az egyiptomiak használtak elsőként ékszereket. Különösen az aranyat szerették, amely hatalommal bírt. Képviselte számukra a különlegességet és a luxust. Elfogadott volt, hogy csak a királynő viselt köldökékszert.
Az egyiptomi ékszerek legfőbb ismérve, hogy elsődlegesen aranyból készült, továbbá a síkszerűség, a szimmetria és a színhatások keveréke volt a jellemző.
A középkorban nagy jelentőségre tett szert a kereskedelem. Különböző ékszereket hoztak be más országokból. Indiából és Jemenből rubint szállítottak, Dél-Iránból igazgyöngyöt, a Vörös-tengerről korallt, Egyiptomból smaragdot, Kelet-Afrikából pedig elefántcsontot és aranyport. Ebben a korban is az ékszerek anyaga és színe meghatározta viselőjének társadalmi helyzetét nemét, származását.
A legegyszerűbb ékszerek szegfűszegből, fehér nárciszból, gyöngyökből készült füzérek voltak. A kagylógyöngy a tisztaság és a szépség szimbólumaként szerepelt. A kagylógyöngy a költészetben is megjelenik, már a középkorban is használták, mint kifejezést. A költészetben a gyöngy nem mást jelentett, mint az égből aláhulló és megkövesedett esőcseppet, melyre a kagyló héja rácsukódik.

Arany medál Arany gyűrű

Az ékszereknél szerepük szerint különböző típusokat különböztetünk meg.

Hogy miért is hordunk ékszereket, valójában meg sem tudjuk magyarázni. Sokféle célja és rendeltetése lehet egy ékszernek. Úgy gondoljuk, hogy jól áll rajtunk, vagy éppen egy emlék, amelyet egy adott alkalomra kaptunk, vagy éppen mi magunk vettük, mert megnyerte a tetszésünket. Valamiért közel érezzük magunkhoz, szeretjük. Annyi bizonyos, hogy a magunkon viselt ékszer, ékszerek személyiségünk kifejezése. A legkedveltebb és legnagyobb értékű ékszerek az arany ékszerek.
Az arany egyik legfőbb tulajdonsága, hogy csekély keménysége miatt könnyen megmunkálható, nagy nyújthatósággal rendelkezik. Kis kopásállósága miatt más fémekkel ötvözve készítenek belőle ékszereket. A következő anyagokkal szokták vegyíteni: ezüst, réz, palládium, nikkel, platina.
Arany ékszerek vásárlása esetén célszerű minőségi aranyból készült ékszert választani, mivel az ötvöző fémek egy része allergiás reakciókat váltanak ki az emberi bőrrel érintkezve. Allergiás tüneteket eredményeztek például a magas nikkel tartalmú fülbevalók, amelyek a nők közel 20 %-ánál problémát okoztak.
Magyarországon ma már szabályozzák az arany ékszerek értékesítését, ezért csak a fémjellel és névjellel ellátott ékszerek hozhatók forgalomba. Az ékszer értékét több tényező határozza meg: nemesfém tartalma, a belefektetett munka és szaktudás. Például egy kézzel készített ékszer elkészítése akár száz órát is igényelhet, míg egy gépsor akár több kilométernyi láncot is legyárt egy nap alatt. Meghatározza, hogy tartalmaz-e drágakövet.
Valamint a fémjelzés költsége, az adótartalom (27%) és az eladással kapcsolatos költségek is befolyásoló tényezők. Hiszen egy üzletnek vannak fenntartási költségei, munkaerő biztosítása.

Az ékszerek viselése nagyon régi szokásnak mondható. Már az ókorban is a társadalmi rangot jelezték. Az arany sárgás csillogása pillanatok alatt mindenkit megigéz. Mondhatni, hogy a szépség és a ritkaság kombinációja.
Egy régi római mondás szerint: „de gustibus non est disputandum” – az ékszerből a kevesebb általában több. Egy jól megválasztott ékszer többet mond és jelent, mintha egész testünket ékszerek sokasága díszítené.
Ma már szinte alig láthatunk olyan embert, aki nem visel bármiféle ékszert, legyen ez ezüstből, aranyból vagy bármely más anyagból. Szinte elengedhetetlenné vált öltözködésünkhöz, hiszen remek kiegészítő lehet egy szép fülbevaló, nyaklánc, esetleg karkötő, karperec. Napjaink egyik legnagyobb divatja, főleg a fiatalok körében a piercing használata, amely készülhet akár nemesfémből is.
Az ékszerek mind a nők, mind a férfiak körében kedveltté váltak. Napjainkban a jó minőségű nemesfémből előállított ékszereket hordják a legszívesebben.
Nagyon nagy a választéka az ékszereknek: órák, gyűrűk, pecsétgyűrűk, nyakláncok, karláncok, karperecek, fülbevalók, gyöngysorok.
Érdekes, hogy az arany ékszerek több mint a felét a gyűrűk, jegygyűrűk alkotják. Ez a férfi és a nő közötti szövetség szimbóluma.
A jegygyűrű a házasságkötés szándékát jelenti, amelyet a jegyben járáskor a bal kézen viseljük, a házasság megkötésénél pedig átkerül a jobb kéz negyedik ujjára, a gyűrűs ujjra.

Az ékszerek között van olyan, amely funkcionális szerepet tölt be, míg vannak amelyek esztétikai jelentőséggel bírnak.

Arany nyaklánc